Lehet-e Ön tehetős nyugdíjas az Európai Unióban?

Az átlagnyugdíj 2004-ben, amikor csatlakoztunk az Európai Unióhoz, 61 ezer forint volt, 2023-ban pedig 208 ezer forint (ez 241%-os emelkedést jelent): persze a nominális növekedés egy részét megette az infláció. Az előző 20 évben a nyugdíjasok száma 3,1 millióról 2,4 millióra csökkent.

A Gazdasági Kutató Intézet (GKI) elemzése azt vizsgálta, Magyarország elmúlt 20 évében hogyan változtak a nyugdíjak?

Nos, az átlagnyugdíj 2004-ben, amikor csatlakoztunk az Európai Unióhoz, 61 ezer forint volt, 2023-ban 208 ezer forint (ez 241%-os emelkedést jelent). Persze a nominális növekedés egy részét megette az infláció, de ezzel korrigálva is 43%-os reálnyugdíj-növekedés történt az előző két évtizedben (ez évi 1,8%-nak felel meg). Ennek egyik oka a nyugdíjasok folyamatos „cserélődése”, a belépő új, magasabb nyugdíjak, illetve a másik oldalon a korábbi nyugdíjasok egy részének elhalálozása. Másik fontos ok az új formák megjelenése (nyugdíjprémium, a 13. havi nyugdíj ki- és újra bevezetése).

Az előző 20 évben a nyugdíjasok száma 3,1 millióról 2,4 millióra csökkent. Bár az öregségi nyugdíjasok száma ez idő alatt 21,5%-kal nőtt, a rokkantsági-, az özvegyi-

és a szülői nyugdíjban részesedők száma bezuhant. Ezek egyik oka a nyugdíjkorhatár megemelése volt 65 évre, illetve a nők 40 bevezetése. Ennek ellenére, míg 2004-ben a GDP 9,7%-át költötte az állam nyugdíjakra, 2022-re ez a szám már csak 8% volt.

Euróban mérve 39%-kal emelkedtek a magyar nyugdíjak, ami nagyjából azonos mértékű az eurozóna inflációjával. Megelőztek minket a lengyelek és a szlovákok, valamint a csehektől évről-évre egyre jobban leszakadtunk. Az euróban mért román nyugdíjak 2021-re épphogy elmaradnak a magyartól. Ezzel a 27 uniós tagállam közül a 19. helyről a 24. helyre csúsztunk vissza: már csak Horvátország, Bulgária és Románia állt mögöttünk 2021-ben.

Fotó: pexels