Céltudatosak lettek a lakásvásárlók

A szakértő szerint ismét a komoly vevők dominálnak majd az ingatlanpiacon, ugyanis véget ért az a korszak, amikor hitelből sokan beleugorhattak egy átgondolatlan ingatlanvásárlásba.

2015 óta szinte csak kedvező hatásokat érezhettünk a hazai ingatlanpiacon, ilyen volt az alacsony kamat a piaci hiteleknél, az állami támogatások a családoknak, az illetékkedvezmény vagy az öt százalékos lakásáfa, melyek mind felfelé hajtották az újépítésű ingatlanok iránti keresletet, ami aztán húzta magával a használt lakások piacát is – fejtette ki Balla Ákos, a Balla Ingatlan ügyvezetője.

A Covid19-járvánnyal ugyan megjelent egy negatív tényező 2020-ban, ennek ellenére az árak tovább emelkedtek, de legrosszabb esetben is megtartották értéküket az ingatlanok. A járvány miatti korlátozások feloldásával ráadásul a lakosság még nagyobb lendülettel tért vissza az ingatlanpiacra: megjelentek a stabilizálódás jelei a szektorban. Ennek a lendületnek a gazdaságban beinduló negatív irányú változások vetettek véget.

Balla Ákos szerint ezzel véget ért a több éve tartó felívelő szakasz az ingatlanpiacon, és már hónapok óta folyamatosan romló helyzetet tapasztalnak az ingatlanközvetítők. A vevők bizonytalanok, ezért kivárnak a vásárlással.

A kamatok emelkedése azért jelent érzékeny veszteséget az ingatlanpiac számára, mivel bizonyos lokációkban akár az 50 százalékot is elérte a hitelből ingatlant vásárlók aránya –jegyezte meg a szakértő. Ráadásul egyelőre nem látni a kamatemelések és az energiakrízis végét, illetve a gazdaság középtávú kilátásai sem adnak okot a bizakodásra.

Mindez már számokban is megmutatkozik az ingatlanpiacon: az elmúlt néhány hónapban mintegy 40-50 százalékkal csökkent a tranzakciók száma, és ennél is nagyobb mértékben apad a kereslet. Ebből az szűrhető le, hogy azok, akik a jelenlegi helyzetben vásárolni akarnak, azok a korábbinál céltudatosabban teszik ezt, és kifejezetten komolyak a szándékaik.

Balla Ákos hozzátette, hogy sokan döntenek úgy, hogy a bizonytalan helyzet hatására elhalasztják a vásárlást, ezáltal viszont nem is lépnek piacra saját ingatlanukkal, ami pedig hatással van a kínálatra.

Számottevő kereslet egyébként elsősorban az energiahatékony ingatlanok iránt tapasztalható, míg a rossz energiafelhasználású ingatlanok iránti igény nagymértékben visszaesett, így ezek csak jelentős, akár 20 százalékos árkedvezménnyel fognak gazdára találni.

Ahogy erre, úgy a növekvő rezsiszámlákra is megoldást jelenthetne az ingatlanok korszerűsítése, felújítása. Azonban, mint Balla Ákos rámutatott, a lakosság nagy része nem azért lakik energiapazarló ingatlanban, mert így döntött, hanem mert a családi kassza nem teszi lehetővé a korszerűsítést. Ezt csak a társadalom egy szűkebb rétege engedheti meg most magának, és ők várhatóan el is végzik majd ezeket a beruházásokat.

Az újépítésű ingatlanok piacára kitérve a szakértő elmondta, hogy az elmúlt években 20-30 százalékos áremelkedést figyelhettünk meg éves szinten. Ezek az árak várhatóan nem is fognak lejjebb csúszni, mivel nem lesz olcsóbb a kivitelezés és a finanszírozás, sőt további drágulásra lehet számítani.

Balla Ákos hozzátette, hogy ma már nem lehet rossz minőségű újépítésű ingatlant értékesíteni, mivel elvárás lett a megfelelő energetikai minősítés, a kiváló műszaki tartalom, és az egyéb kapcsolódó szolgáltatások. Az azonban kétségtelen, hogy csak egy egyre szűkebb kör fog hozzáférni az újépítésű ingatlanokhoz.

Mindenesetre a szakértő várakozásai szerint az idei évben az átlagemberek átlagvásárlásai kerülhetnek előtérbe úgy, hogy ők is tudatosabban mérik fel az anyagi helyzetüket, valamint előbbre sorolják a fenntarthatósági, energiahatékonysági szempontokat. 

Fotó: Pexels